Volt egy érdekes esetem a kutyánkkal, aki 1,5 éves, még igen játékos, nagytestű (berni pásztor és kaukázusi keverék) kutya. Van nagy vödör víz kitéve számára a teraszunkra, amiből iszogat. A vizébe beleraktunk egy hálóba kötve, jó néhány kerámia csövecskét. Télen kiöntöttem a vizét, hogy cserélem, amit meg is tettem. Engedtem friss vizet és a szokott helyére raktam. Egyszer a kutya kapart a teraszajtó üvegén és a szájában tartott valamit. Szokott néha játszani, hogy előkapar valamit a kertből, de el is szalad vele, hurcolja. Nem figyeltem rá különösebben. Később kiléptem a teraszra és a lábtörlőre téve találtam meg a köteg csövecskét nem szétrágva, csak lerakva. Valószínűleg véletlenül kiöntöttem a vízzel és Barack kutyám úgy gondolta, hogy erre szüksége van, tegyem vissza a vizébe. Nekem ez jel volt, a kutyám számára értékesnek gondolt csomagocska volt. Egy kicsit nekünk is több hitet adott a termékben.