Jóindulatú helyzeti szédülés –BPPV-ben – szenvedett, az EM kerámia karkötő néhány napos viselése...

Belépés

Kosár

A kosár üres.

0 tétel 0Ft

Címlap

Effektív mikroorganizmusok működése

Effektív mikroorganizmusok működése

mikroorganizmus

A Földön minden mindennel összefügg. Az élet rendkívül változatos formái optimálisan egy nagy szimbiózisban élnek. Ha ez megbomlik, az a sokféleség nagy csökkenésében jelentkezik. A biológiai életformák diverzitása a biztosítéka az adott ökoszisztéma életképességének, rugalmasságának, egyensúlya fenntarthatóságának.
A bioszférának egy igen jelentős komponense a mikróbavilág, mely méreteinél fogva nem látszik, mégis különböző fajaik eltérő működésükkel egy összefüggő anyagcserehálózatot alkotnak, mintha egy szervezethez tartoznának. Ennek részesei vagyunk mi is. Ha ezt a szervezetet gyengítjük, kiirtjuk fertőtlenítőszereinkkel, szennyezőanyagainkkal, a környezetszennyezésünkkel, akkor, mint azt tapasztaljuk, egyre több bajt okozunk az egész élő világnak, magunknak.
Az EM alapelve, hogy sokkal könnyebb és értelmesebb létrehozni egy kedvező mikroflórát, mint a kedvezőtlent elpusztítani. Erre rengeteg más gyakorlati példa is van, elég csak az élelmiszeripart megemlíteni.
Az EM élelmiszereinkben, talajainkban előforduló "jóindulatú" fotoszintetizáló-, tejsavbaktériumokat, élesztőket tartalmaz nagy fajgazdagságban és a mikróbavilágon keresztül fejti ki áldásos hatását. Mentes mindenféle vegyszertől, genetikailag módosított élőlényektől.

Az EM hatása

Az EM nem vegyszer, inkább tekinthető háziállatnak, biológiai anyag, s mint ilyen, igen változatos kölcsönhatásban van a környező élővilág mikro- és makroszervezeteivel. Hatása több, egymást erősítő módon jelentkezik:

  • Kiszorítás - a kedvezőtlen, rothasztó illetve kórokozó mikróbák kiszorítása
  • Dominancia - rothadás helyett a mikróbák erjedésre hangolása
  • Bioaktív anyagok termelése - felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, természetes antibiotikumok, stb.)

 

A hatások következménye

Nagy mennyiségű szerves anyag (állati trágya, növényi, emberi és ipari hulladék, szennyvizek, tavak, folyók szerves lágyiszapja, stb.) lebomlásakor általában súlyos problémákat jelentő mérgező gázok, vegyületek megjelenése helyett az EM hatásának következményeként a tápanyagok megőrzése mellett értékes, a környezet megújulását és életerejének helyreállítását biztosító anyagok jelennek meg. Rothadás helyett erjedés megy végbe!

 

Az Effektív Mikroorganizmusok alkalmazása

Az EM alkalmazása gyakorlatilag minden olyan területen előnyt jelent, ahol cél:

  • a rothadás helyett az erjedés,
  • a kedvezőtlen hatású mikróbák kiszorítása,
  • az élő szervezetek általános ellenállóképességének javítása

Az EM összetétele

Az EM-et alkotó főbb mikroorganizmusok és hatásuk a talajra

  • Fotoszintetizáló baktérium
  • Tejsavbaktérium
  • Élesztők
  • Actinomycetes
  • Fermentáló gombák

Az Effektív Mikroorganizmusok minden fajának megvan a maga fontos szerepe, azonban a legfontosabb szerep a fotoszintetizáló baktériumra hárul. A fotoszintetizáló baktérium segíti a többi mikroorganizmus tevékenységét és egyben hasznosítja is az általuk termelt anyagokat. Ezt a jelenséget röviden szimbiózisnak nevezzük.
Ha az Effektív Mikroorganizmusok közössége felszaporodik a talajban, az egyéb kedvező hatású, őshonos mikroorganizmusok száma szintén növekedésnek indul, ami mikroflóra gazdagodását és a mikrobiológiai ökoszisztéma olyan kiegyensúlyozottságát eredményezi, ahol egyes fajok - különösen a káros hatásúak - száma nem növekszik a többi rovására.
A növényi gyökerek által kiválasztott anyagokat, mint pl. szénhidrátok, szerves savak és aktív enzimek szintén segítik a mikroorganizmusok fejlődését. A folyamat során ezek szintén szolgáltatnak a növények számára amino- és nukleinsavakat, különböző vitaminokat és hormonokat. Az ilyen talajokban a gyökérzónában (rizoszférában) az effektív mikroorganizmusok szimbiózisban élnek a növénnyel. Ennél fogva a növények kitünően fejlődnek az effektív mikroorganizmusok által uralt talajon.

(1) Fotoszintetizáló baktérium (Fototrofikus baktérium)

A fotoszintetizáló baktériumok önálló, és önmagukat fenntartani képes mikroorganizmusok. Ez a baktérium hasznos vegyületeket állít elő a gyökérsavakból, szervesanyagból és/vagy káros gázokból (pl. hidrogén-szulfid), a nap energiáját és a talaj hőjét használva energiaforrásként. A hasznos vegyületek között megtalálhatóak aminosavak, nukleinsavak, bioaktív anyagok, cukrok - mind olyan vegyület, ami elősegíti a növekedést és fejlődést.
Ezek az anyagcseretermékek a növények számára közvetlenül felvehetők és a baktériumok számának növekedésére is serkentőleg hatnak, ezért a fotoszintetizáló baktériumok számának növekedése a talajban a többi baktérium egyedszámát is növeli. Például a rizoszférában élő VA (vesicular-arbuscular) mikorriza mennyisége megnövekedik a felvehető nitrogén-tartalmú vegyületeknek köszönhetően, amelyet a fotoszintetizáló baktérium termel. A VA mikorriza javítja a foszfátok feltáródását a talajban, ezáltal hozzáférhetővé teszi az eddig felvehetetlen tápanyagot a növények számára. A VA mikorriza képes együttélésre az Azotobacter-rel, amely egy nitrogénmegkötő baktérium és javítja a hüvelyesek nitrogénmegkötő képességét.

(2) Tejsavbaktérium

A tejsavbaktérium tejsavat állít elő cukrokból és egyéb szénhidrátokból, amelyeket a fotoszintetizáló baktérium és az élesztők állítanak elő. Olyan ételeket és italokat, mint pl. joghurt és savanyúságok ősidők óta a tejsavbaktérium segítségével állítanak elő. A tejsavbaktérium erős fertőtlenítő hatású. Elnyomja a káros hatású mikroorganizmusokat és növeli a szerves anyag átalakulásának gyorsaságát. Emellett elősegíti a a lignin és a cellulóz átalakulását, és fermentálja őket a káros melléktermékek kialakulása nélkül, amelyet a lebontatlan szerves anyagok okozhatnak.
A tejsavbaktérium képes a fuzárium elnyomására, amely a folyamatos termesztés esetén jelentősen legyengítheti a növényeket, ami által a káros gyökérfonálférgek száma hirtelen növekedésnek indul. A gyökérfonálférgek száma fokozatosan eltűnik, amint a tejsavbaktérium átveszi a fuzárium szerepét a talajban.

(3) Élesztők

Az élesztők antimikrobiális és hasznos vegyületeket állítanak elő a növény számára a fotoszintetizáló baktérium által termelt aminosavakból és cukorból, valamint a talajban lévő szerves anyagokból és növényi gyökerek által kibocsátot anyagokból.
Az élesztők által termelt bioaktív anyagok, mint pl. hormonok és enzimek elősegítik a sejtosztódást és gyökérképződést. Az általuk kiválasztott szekrétumokat előszeretettel hasznosítják a tejsavbaktériumok és az Actinomycetesek.

(4) Actinomycetes

Az Actinomycetes, amelynek a felépítése a baktériumok és a gombák közötti átmenetet jelenti, anti-mikrobiális vegyületeket termel a foto-szintetizáló baktériumok által kiválasztott aminosavak és szerves anyag felhasználásával. Ezek az antimikrobiális anyagok képesek elnyomni a káros gombákat és baktériumokat.
Az Actinomycetes képes a foto szintetizáló baktériummal történő együttélésre, amely során a jelenlétük javítja a környezetükben lévő talaj minőségét, a talaj antimikrobiális tevékenységének fokozása révén.

(5) Fermentáló gombák

A fermentáló gombák, mint pl. az Aspergillus és a Penicillium a szerves anyag gyors átalakítása révén alkoholt, észtereket és antimikrobiális vegyületeket állítanak elő. Mindemellett elnyomják a kellemetlen szagokat és megakadályozzák a káros rovarok és férgek elszaporodását.

Egyszerűen fogalmazva az EM az életfolyamatokat támogatja, ezért bármilyen élőhelyen felhasználható, természetesen más és más formában.
Ha a mikroorganizmusok más élőlényekhez viszonyított rendkívül széles tűrőképességét nézzük, akkor az ő számukra alkalmas élőhelyek számát nehéz korlátok közé szorítani, ugyanis még a legellenségesebb körülmények között is képesek a túlélésre. Ha valahol elszaporodnak, akkor nem csak az általuk elfogyasztott anyagokat, valamint a keletkező anyagcseretermékeik okozta hatást kell figyelembe venni, hanem az egyes törzsek együttéléséből származó egyedi melléktermékekét (pl. vitaminok, enzimek, antioxidánsok, stb.) is. Ezek együttes hatása rendkívül sokrétű és a környezetre igen kedvező hatást gyakorol.
Az EM technológia alkalmazásának eredményeként az adott környezet mikrobiológiai fajgazdagsága - az életfolyamatok szempontjából kedvező feltételrendszer biztosítása okán - jelentősen növekszik, a korábban - a kedvezőtlen életfeltételek következtében - kiszorult fajok és egyedek újbóli megjelenését, a jelen lévő fajok egészségesebb működését segítve elő.